Magamról

Saját fotó
„Egy-egy lányt még lefognak estelente, ki erre vágyódott a szerelemre, egy-egy házban még szépasszony lakik, akivel jól eljátszhatsz hajnalig. Így őrzi már a múltat csak az utca, az öreg házak, félig földbe bújva, egy kis középkor, ahol dohoson fogatlan szél – javasasszony – oson. Reggel, midőn idetéved a nap s lelöttyinti a göthös házakat színekkel: festők vernek itt tanyát, hogy elszedjék a nyomor aranyát. Az ittlakó nedves szalmazsákról felkecmereg, a ház elé kilábol, s az újvárosi útnak nekivág, hogy keressen egy kis romantikát.”

2010. december 10., péntek

Tabáni "kuriózumok"


KIK LAKTAK A TABÁNI  HÁZAKBAN 1939-BEN?


Tabán 1.  Köcse örökösök /kertész/
Tabán 2.  Lévai István és neje /gyógynövényeket gyűjtött/
Tabán 3.  özv. Dobos Istvánné és örökösösök
Tabán 4.  özv. Szabó Gáborné és örökösök
Tabán 5.  Ströhl István és neje
Tabán 6.  Tamás József és neje
Tabán 7.  Téglás Ferenc és neje
Tabán 8.  Garics Mihály és örökösök
Tabán 9.  Varga Béláné /halász/
Tabán 10. Bozóki József és neje /halász/
Tabán 11. Zsadony László és neje /1945 után halász/
Tabán 12. Kovács Sándor és neje
Tabán 13. Fogarasi János és neje
Tabán 14. Szolnok megyei város
Tabán 15. Balázs örökösök
Tabán 16. Balázs András és neje
Tabán 17. Zsarnai Ilona
Tabán 18. Szolnok megyei város
Tabán 19. Tímár örökösök
Tabán 20. özv. Szabó Istvánné
Tabán 21. özv. Cs. Molnár Lajosné 
Tabán 22. Szolnok megyei város
Tabán 23. Mórocz József és neje
Tabán 24. ifj. Kovács Sándor és neje /halász/
Tabán 26. Mantu Ferenc /Juli néni fia/
Tabán 27. Szolnok megyei város
Tabán 28. Kovács Andrásné
Tabán 29. Szurgyi Róza
Tabán 30. özv. Újvári Istvánné
Tabán 31. özv. Szurgyi Ferencné
Tabán 32. Dobos Ferencné és neje
Tabán 33. Zelenka Testvérek
Tabán 34. Horváth Vilmosné
Tabán 35. ifj. Kovács Sándor és neje
Tabán 36. Uliczik Mátyás és neje
Tabán 37. Papp örökösök
Tabán 38. Sebestény Lászlóné/Szegedről költöztek ide/
Tabán 39. Török Lajos és neje
Tabán 40. Fekete Testvérek
Tabán 41. Dobos József 
Tabán 42. Külső Szolnok megyei Takarékpénztár
Tabán 43. Sipos László
Tabán 44. Friez Testvérek
Tabán 45. Kovács Istvánné
Tabán 46. Bozóki Istvánné
Tabán 47. Kovács Örökösök
Tabán 48. Kovács János és neje
Tabán 49. Balázs András és neje
Tabán 50. Király Imréné
Tabán 51. Pintér István és neje /Csócsa Pista/
Tabán 52. Fekete Lajos és neje
Tabán 53. Szánthó örökösök /vásárra jártak/
Tabán 54. Balázs József és neje
Tabán 55. Keller Örökösök
Tabán 56. Tar Imre és neje /postás/
Tabán 57. Szatmáry Mátyás
Tabán 58. Suki Gyuláné
Tabán 59. Zám János és neje
Tabán 60. Fekete Ákos és neje
Tabán 62. Bakos Mátyás és neje /kocsmáros/
Tabán 63. Bozóki Károlyné és örökösök
Tabán 64. Magyar Örökösök
Tabán 65. Nagy Jánosné és Gyermekei
Tabán 66. Wiederspann Testvérek /Irma néni kuplerája/
Tabán 68. Bede István és neje 
Tabán 69. Mantu Julianna /Juli néni lakóháza/
Tabán 70. Mantu Julianna /Juli néni kuplerája/
Tabán 71. özv. Ikladi Istvánné
Tabán 72. özv. Czakó Ferencné
Tabán 73. Szekeres Józsefné
Tabán 74. özv. Tari Kálmánné


KIK LAKTAK A TABÁNBAN AZ '50-ES ÉS '60-AS ÉVEKBEN?
(Ikladi István és Czinege László közlése)

Tabán 1 – Erdős

Tabán 2- Lévai István és családja
Tabán 3- Sebesi néni
Tabán 4- Kovácsék
Tabán 5-Ströhl
Tabán 6-Tamás József
Tabán 7-Téglás-Fodor
Tabán 8-Geiger, Sipos Ica- mezőgazdasági vállalkozó, tehenei voltak
Tabán 9-Vargáék
Tabán 10- Ádám Gyetra (Ángyika)– férje halász volt
Tabán 11 – Zsadony László
Tabán 12- Szabó Ibolya – nevelt gyerekei is voltak
Tabán 13- Fogarasi – vasutas, a fia is vasutas volt
Tabán 14- Nagy Sándor (Juhszar)- Tímár-család
Tabán 15-Szabó-család – 6 gyerek- bádogos
Tabán 16-Balázs Magda-Szántó-családhoz tartozott
Nem volt férje, alkalmi lány volt, eljárt szórakozni, a kiskatonák fizettek neki, a Tabán elején
Elbúcsúzott a kiskatonáktól, az egyik jól lekevert neki, meg is kúrta
Tabán 17-Ilonka néni- Bodó József és felesége az albérlők, Sipos Bandi albérlők- bátyja idegenlégiós volt, hazajött és egy golyóstollal leszúrta a főnökét a MÁV kórház liftjében. Sipos Sanyi (Sobri) hátvéd volt a tabáni focicsapatban
Tabán 18-?
Tabán 19-?
Tabán 20-?
Tabán 21- Molnár Lajosné-Czinege László nagyapja
Tabán 22-Kovácsék (Bümbüm)- halász
Tabán 23-Uliczik Sándor – fodrász, borbély, húzta a hajat
Tabán 24-Kovácsék (Bümbüm) – halász
Tabán 25-?
Tabán 26-?
Tabán 27-?
Tabán 28-?
Tabán 29- Nagy Feri, Nagy Pista
Tabán 30-Újházi néni- kártyavetéssel, jóslással foglalkozott, buzgó katholikus volt
Tabán 31-Mihályi-család- egyik fia bokszoló volt
Tabán 32-Dobos Sándor (Cifer)- féllábú volt, 1944-ben a bombázás az egyik lábát leszakította. Tanár volt az MTH-ban (a Petőfiben), ahol Bajusz Pangelnek hívták. Mankóval járt, mikor tanított.
Tabán 33-Zelenka néni- futballpályán magot árult, otthon kovászosuborkát és édesgyökeret, amit rágóguminak használtak. A bábák masgzatelhajtásra is használtak.
Tabán 34-Horváth Ferenc- cipész
Tabán 35-Szedlák Feri- futballista volt, a bátyja pincér
Tabán 36-Kovács (Pupák) halász
Tabán 37-Papp László (Cacáék)
Tabán 38-Jézus néni- öreg néni, nagyon kedves, akik nem voltak vallásosak, nagyon gúnyolták
Tabán 39-Duhajék- mezőgazdasággal foglalkoztak, lovaik, teheneik voltak egy nagy istállóban. A Tabánban 5-6 helyen volt tehén, általában 1-2 tehenet tartottak
Tabán 40-Finta György (Jakakó)- árva gyerek volt, egy özvegy néni nevelte fel, nagyon humoros volt, mindig viccelt
Tabán 41-Pintér István (Potykás, Vak Vadász)- később Tarjáni Sándor (Bütyök) lakott itt, aki a katonaságnál hülyült meg, mivel gyenge idegzetű volt.
Tabán 42-Farkas János – cigányzenész
Tabán 43-Sipos család – naív festő volt , aki tulipántos ládákat készített, ő festette pl. Juli néninél a lócát is. Megkérték az igényesebb tabáni és városi emberek, hogy jellegzetes tulipántos stílusban fesse be a bútoraikat. A jellegzetes színek zöld, piros, sárga voltak. Siposnak három lánya volt, Mária, Ica és Margit. Mária férje Szappanos János volt. Később Nyikosék is itt laktak.
Tabán 44-Fries Gyula – vízvezeték szerelő és bádogos, a ’60-as években halt meg, kb. 60 éves korában. Anyja nagy tolvaj volt, aki Bagi Pannával együtt lopott. Volt egy fia Gyula, és egy lánya Anikó.
Tabán 45-Kovács Pista (Gülü Pista), nagy gülü fejevolt, gyári munkásként dolgozott, a felesége nem volt normális
Tabán 46-Bozóki- egy régi halász család volt. Bozóki Pista bácsi 1914-ben elvesztette az egyik lábát. Gyermekei: Pista, Babdi, Jancsi, Feri és két lány Piros? És Ilus?
Szabó Ibolya- 1947- két telek volt
Tabán 47-?
Tabán 48-Pannika (szemben a Tabán 10-el)
Tabán 49-Bíró János- fia Jancsi, felcsinálta Anikót, de nem vette feleségül
Tabán 50-Király néni- cipész volt a férje, neki segédkezett
Tabán 51-Garami- volt egy lánya (még él) Garaminé öccse volt Pintér Pista (Csócsa Pista), él még egy lánya, Csöpi
Tabán 52-Fekete család (Weiss becenév)- Bagi Panna a felesége
Tabán 53-?
Tabán 54-Balázs József (Golyó Jóska)- feje mint egy kugligolyó. A Papírgyárral szembeni gőzfűrészüzemben dolgozott.
Tabán 55- Parádi család (Konzerv) anyja korán meghalt, apja özvegy volt, később oda költöztek, ahol Szabadkaiék laktak (Tabán 63-ba)
Tabán 56- Póta Iván, aki vívó volt és Ferenc (élnek még)
Tabán 57-Dinkáék – volt egy csöcsös lányuk (Erzsi?, Judit?), később Gyurcsány Pista lakott itt (III/3-as volt?), majd Bottyánék költöztek ide a ’60-as években, akik eredetileg nem voltak tabániak
Tabán 58-Farkas József- nagybőgős, testvére volt János
Tabán 59-?
Tabán 60- Zám néni- volt egy fia, aki a Belügy Honvéd zenekarában zenész volt, ÁVÓs szerű ruhája volt, jött haza, de leráncigálták a villamosról. Később itt laktak Retterék
Tabán 61-Fekete Ákos és a  felesége és a fiúk Ákos laktak itt. A katonaság után őrmesterként tovább szolgált.
Tabán 62- Pribék Pista
Tabán 63-Szabadkai, de itt lakott Csutka Tóni, Czuczu fasza is. III/3-as volt, halászattal foglalkozott, a HTSZ elnöke volt.)
Tabán 64-Nagy Laci – MÁV Műhelyben dolgozott, egy fiúk volt
Tabán 65-?
Tabán 66-?
Tabán 67- Kormos – Két lánya volt: Ildi, aki reumatológus főorvosként ment nyugdíjba,  a másik nevére nem emlékszik az adatközlő
Tabán 68-Bede Pista bácsi és családja szállítóhajósok, uszályok. Két fia volt: Matyi és Pista, aki a MAHART-nál dolgozott, illetve két lánya.
Tabán 69- Juli néni kuplerája
Tabán 70- Manthu Julianna és Tabáni Feri
Tabán 71- Ikladiék
Tabán 72- Czakó Rozi- egyedülálló, volt egy fia Feri, akit csak „Kertbenézőnek” csúfoltak, mert kancsal volt, és nem lehetett tudni, hogy mit néz. Engem nézel vagy a kertet? Egy lánya is volt, Csöpi, aki együtt járt iskolába az adatközlő húgával.
Tabán 73-Szekeres József – MÁV alkalmazott, két fia volt József, akinek csónakkölcsönzője volt a Tisza-hídnál, illetve Jancsi, aki bádogos és tetőfedő volt, mellette nagy szélhámos. Itt lakott még Ehrlich Iván és Éva is, akik apja Ehrlich Zoltán zsidó kereskedő volt.
Tabán 74- öregek laktak, később Vargáék laktak itt, fiukat Károlynak hívták.




TABÁNI TEKERGŐ TÁRSASJÁTÉK





TABÁNI GASZTRONÓMIA


Csíra málé: Főleg tavasszal ették, igazi vitaminbombának számított

Halászlé: A tabáni ízlés szerint pontyból, harcsából, márnából vagy kecsegéből készül. Vegyünk egy nagy bográcsot, rakjuk meg jól szalonnával és dínsztelt hagymával,  a paprikát csak később tegyük bele, nehogy keserű legyen az íze. Miután a paprikát is belekavartuk, öntsük fel jól vízzel, és tegyünk bele egy egész paradicsomot. Ezután már csak a hal kell bele, amit csak rövid ideig kell főzni.

Halkrumpli leves: Ezt a specialitást a halászok elsősorban azért ették télen, hogy megmaradjon bennük a hal illúziója, de mint zsírmentes étel ideális volt a böjti időszakban is.Bográcsban két-három hagymát és egy kis krumplit addig főzzünk össze, míg halványzöld színű és "halízű" nem lesz. ezután hígítsuk fel néhány liter vízzel, és máris kész a halkrumpli leves.

Hangabagáré: Készítsünk paprikás krumplit, amit addig főzzünk, amíg jól el nem pépesedik, ezután tegyünk bele sűrű nokedlit, és pénztárcánktól függően daraboljunk bele kolbászt vagy szafaládét.

Majmuli: Készítsünk csíktésztát,  amit baracklekvárral és reszelt dióval ízesítsünk. Ezután tegyük be  a sütőbe, hogy a széle kicsit megpiruljon, ami egyben a legfinomabb része is lesz.

Nyuszifül-saláta (Juli néni receptje alapján):Menjünk ki a Zagyva-gátra, és szedjünk minél többet a kb. 5 cm hosszú, dús növényből, a "nyuszifülből", amiből hagyományos módon készítsünk salátát. Ideális tavaszi vitaminpótlónak számít, és kiváló köret minden tabáni specialitáshoz (elsősorban a tojásos nokedlihez). 


Tabáni étlap 



 Az egykori Pizzakert (ma Margaréta) Étterem 1998-as étlapja jellegében utal a Tabánra, és a hátlapján az  Kaposvári Gyula tollából az alábbi leírás olvasható:


Szolnoki Tabán

A Tisza és a Zagyva két ága közti védett helyen épült egykor a szolnoki földvár, amely 1552 szeptemberében török kézre jutott a fallal és bástyákkal védett középkori várossal együtt. A Zagyva-parti részen a Tabán található. Nevét régebben a váralja, alsóváros szóval magyarázták, hiszen Budán is a vár alatt volt a Tabán, akárcsak Szolnokon. 
Tabán neve az újabb kutatások szerint a tabakosok török szóból ered, ami papucskészítő, bőrt feldolgozó, bőrt feldolgozó vargáknak volt a neve. A bőr cserzéséhez sok víz kellett, ezért települtek mindig a víz mellé. 

Szolnokon a Tabán neve 150 éve a képzőművészettel kapcsolódott össze, amikor Pettenkofen osztrák és magyar művésztársai felfedezték Szolnok festői világát. Különösen az 1902-ben megnyílt Művésztelep számára nyújtottak hálás témát a Tabán apró házai. 
"Nagy volt a kontraszt Párizs Boulevard-jai után-írta Zádor István 1908-ban. A  zegzugos tabáni utcákban kezdtem el dolgozni, amelyekben járva, kis festőszékemre ülve, majd munka után felállva, csak nehezen ismertem rá az irányra;amely felé elindulhatok, hogy az ide-oda kanyargó kis utcákon át visszataláljak. Olyan festőiek voltak, hogy gyakran tértem ide vissza.Egyszer lekanyarodtam a Zagyva tabáni oldalára is, amely lassú vizével újabb témákkal izgatott". 
 A festők vallomásaiban megfogalmazódó gondolatok visszatükröződnek képeiken is. "Különös varázsa van itt a levegőnek-vallják a szolnoki művészek-, a legtisztább napsütésben is ezüstfátyollal von be mindent. Itt nincsenek nyers színek, itt valami csendes harmónia tölti meg az atmoszférát, s magyarázza meg, mit találtak itt a művészek, ahol a laikus számára nincs egyéb unalmas, egyhangú Alföldnél." 




TABÁNI MOZI



Soha nem felejtem az első mozi előadást, amit láttam, a film címére már sajnos nem emlékszem, csak arra, hogy fekete fehér film volt és, hogy valami vígjátékot vetítettek.
A Tabánban laktam még drága nagyanyámnál, és a tőlünk nem messze lévő ház falára vetített Zsiros bácsi, aki később a Vörös csillag mozigépésze is volt.
Nagy izgalom közepette vártam, hogy besötétedjen, mi gyerekek már jóval előtte ott ücsörögtünk a kis sámlinkon a Róza néni háza előtt és tátott szájjal figyeltük az előkészületeket.
Mozi vászon nem kellett, hiszen Róza néni ragyogó fehérre meszelte minden évben a háza külső részét, az áramot egy nagyon hangos generátor adta, de a figyelmemet a mozi gép kötötte le leginkább.
Mint írtam, mozgó filmet előtte sosem láttam, és tátott szájjal lestem, ahogy befűzi a vetítőbe a filmet, amit egy ezüstösen csillogó nagy dobozból vett elő.
Nem értettem a film befűzés technikáját, túl bonyolultnak hatott a sok cikkcakkban kígyózó és tekeredő fényes valami, nem értettem akkor még hogyan is kerül fel a falra a mozgó kép és, hogy hogyan szólalnak meg a szereplők.
Igazi csoda volt, mi gyerekek oda mentünk a "mozi vászonhoz"és tapogattuk, meg akartuk érinteni a színészeket, válaszoltunk a szövegekre, kerestük a titok nyitját, mert azt hittük, hogy közöttünk ülnek azok, akik a filmben beszélnek.
Jókat kacarásztam egy, egy vicces jeleneten, és szinte fizikai fájdalmat okozott, ha valami nem nekem tetsző dolgot láttam, borzongtam és bújtam nagyanyámhoz azoknál a képeknél, amik félelmet keltettek bennem.
Mikor vége lett a mozinak nagyon sokáig ültem a kis sámlimon vagy a földön? nem is emlékszem, de nagyon megérintett az egész dolog.
Akkoriban nem voltak korhatáros filmek, minden mozit láthatott gyerek és felnőtt egyaránt, a kitétel egyedül a sötétedés volt, a közönség pedig hetente áhítattal várta a következő előadást.
Azóta is nagydolognak tartom a vetítést, de nem igen szeretem a mai plázás mozikat, már nem azt a meghitt élményt nyújtják, mint a régi sámlis mozi, igaz fejlődött a technika, de maga a várakozás és a varázs még megérint.
Zsíros bácsi rengeteg helyen megfordult a masináival, páran gyerekek mentünk mindig utána, vittük a kis ülő alkalmatosságunkat és lestük a csodát, amit elébünk varázsolt.
A Hold úti kis park, vagy később a Tisza ligeti farönkön ülős mozi, láthatott pár rajongót, akik hétről, hétre várták az újabb vetítéseket, és beleborzongtak mikor meg hallották a gépek monoton kattogását, zakatolását.
Már régen nem a hangos gép adja az áramforrást, már nem kell percekig várni, hogy befűzzék a következő tekercsfilmet a folytatáshoz, és nem kell vinni ülő alkalmatosságot sem.
Már nincsenek Film Híradók a nagy filmek előtt, nincsenek a szünetben bűvészek és bohócok, akrobaták, akik szédületes mutatványaikkal gondoskodtak, hogy egy percig se unatkozzon a nagyérdemű.

A Vörös csillag mozi, Kőrösi úti mozi, a Kert városi mozi, a Vosztok- úti mozi mind, mind az enyészeté lett.
Maradt a Tisza mozi, amiben nagyon jó filmeket mutatnak, film történeti ritkaságokat lehet látni, és színvonalas közönség találkozókat rendeznek benne.
Persze ott van a nagy bevásárló központban lévő mozi terem, ami már ropi és kukorica rágcsálásától, Cola szürcsöléstől hangos, nincs a régi áhítat a várakozás és borzongás.


(Baczuk László: Régi idők mozija.......Zsíros bácsi emlékére)

ELŐADÁSOK A TABÁNRÓL

                                                        
 2011.03.31. Regionális Turisztikai Fórum (Szolnok)


Tabáni örökségturizmus

  Szeretettel köszöntöm a kedves hallgatóságot, a cím, a Tabáni Örökségturizmus gondolom sok mindenki számára magyarázatra szorul. Kezdem is ezért a Tabán fogalmával., ami törökül  talpat, hegyalját, váralját, jelent, más elmélet szerint a tabakhane (tímártelep) elnevezésből ered, és az itt lakó cserzővargák után kapta a nevét. Bármely magyarázat is a helytálló, egy biztos: a Tabán általában mindig a városközponttól távolabb eső, girbe-gurba utcák alkotta, és elsősorban szegények által lakott városrész volt.
  Hazánk kb. 18 településén tudunk Tabánról, de az sem kizárt, hogy a határontúli területeken vagy akár a Balkán országaiban is előfordulnak hasonlók. Eddig egyedül a fővárosban volt  komolyabb Tabán-kutatás, vidéken (elsősorban Szolnokon) most kezdte ezt kis csapatunk. Tervebe vettük a vidéki Tabánok összehasonlító kutatását és ezen fantasztikus örökség többfajta (múzeumpedagógiai, művészeti, turisztikai) hasznosítását is. Sajnos a Tabánok múltjára nézve elég kevés forrással rendelkezünk, elsősorban térképekre, régi fényképekre valamint idős emberek emlékeire támaszkodhatunk. A Tabán emellett mindig is kedvenc témája volt a festőknek, akik előszeretettel jártak ide varázslatos szín-és formavilága miatt.
  Új fogalmat vezetünk be a köztudatba, a tabáni turizmust, ami olyan speciális örökségturizmus, amely a Tabán nevű városrészek idegenforgalmi hasznosításán alapul, és magába foglalja a falusi turizmus, a konferenciaturizmus, illetve az aktív-és kerékpáros turizmus számos elemét is.
  Lelkes kis csapatunk ezért a budai Tabántörténeti Múzeummal karöltve  megkísérli az ország összes Tabánjának egységes turisztikai rendszerbe való foglalását. A budai Tabán füves területén pedig tervbe vették az ország összes borvidékének borospincék formájában való bemutatását, amihez kulturális, gasztronómiai, stb. programok is társulnának. Ez ragyogó lehetőség lenne a vidéki tabános települések számára a bemutatkozásra. Ha minden Tabán önálló bloggal rendelkezne, ezt egy nagy közös Tabán turisztikai honlapban tudnánk integrálni.Elsősorban a kis hátrányos helyzetű települések számára lenne ez kitörési lehetőség.
  Hálózatba szerveznénk tehát a vidéki Tabánokat, ami teljesen új terméket eredményezne a turisztikai piacon, a török eredet pedig gazdaságilag is kiaknázható lenne. Az örökséget Eesősorban vendégcsalogató hagyományőrző és művészeti fesztiválok formájában lehetne a közönség elé tárni.
   A szolnoki Tabánban három régi házra építhetünk: a Tabán 10-re, ami a legrégibb autentikus tabáni ház, ebből Tabántörténeti Múzeumot szeretnénk alapítani, a Tabán 24-re, ami a múzeum tájházaként működik, illetve a Tabán 50-re, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park irodája kapott helyet. 
  A Tabán 10, bár még nem múzeum, már most is hagyományőrző rendezvények színhelye: hatalmas érdeklődés kísérte a farsangi mulatságot, de reméljük legalább ennyien megtekintik majd a hagyományos nagypénteki kolompolást, a Múzeumok Éjszakáján pedig a tájházzal és a Nemzeti Parkkal együttműködve tabáni színdarabokat és művészi performanszokat fogunk bemutatni.
  Legnagyobb rendezvényünk a szeptemberi Tabáni Örökségfesztivál lesz, ahol hagyományőrzők, művészek segítségével jelenítjük meg a régi Tabán világát, erre mindenki sok szeretettel várunk.










                                                                             
                                         



1 megjegyzés:

  1. Kedves Szerkesztők!

    Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a lapra, és - mint egykori, szegről-végről tabáni illetőségű ember - szeretnék egy kis kiegészítést tenni.

    A Tabán 46. szám alatti ház tulajdonosának, Bozóki Istvánnénak 8 gyermeke volt, mégpedig:

    István, János, András, Ferenc (apukám), Mária, Rozália, Erzsébet, Veronika.

    Nagyapám, a halász Bozóki István (aki 1914-ben elveszítette az egyik lábát), abban az évben halt meg, amikor én születtem: 1957-ben.

    Egyébként mind a 4 fiú, noha már nem ebből éltek, tovább vitte a halászat és a víz szeretetét: nem hivatásszerűen, de valamennyien "teszi-veszi"-vel, azaz "emelőhálóval" halásztak.

    Igény esetén nagyon szívesen megosztok további információkat, illetve emlékeket a Tabánról, az ott élt emberekről.

    Tisztelettel:

    Kató Gáborné, született Bozóki Erzsébet
    (katogne@gmail.com)

    VálaszTörlés