Magamról

Saját fotó
„Egy-egy lányt még lefognak estelente, ki erre vágyódott a szerelemre, egy-egy házban még szépasszony lakik, akivel jól eljátszhatsz hajnalig. Így őrzi már a múltat csak az utca, az öreg házak, félig földbe bújva, egy kis középkor, ahol dohoson fogatlan szél – javasasszony – oson. Reggel, midőn idetéved a nap s lelöttyinti a göthös házakat színekkel: festők vernek itt tanyát, hogy elszedjék a nyomor aranyát. Az ittlakó nedves szalmazsákról felkecmereg, a ház elé kilábol, s az újvárosi útnak nekivág, hogy keressen egy kis romantikát.”

2010. december 26., vasárnap

Rendezvények, Tabán túrák

A nagykőrösi Tobán


Május 15-én Nagykőrösre látogattunk, hogy megtekintsük a helyiek által csak "Tobánnak" hívott városrészt. A vasútállomásról elindultunk befelé a városközpont felé, útközben kérdezgettük, hogy tudja-e valaki hogy hol van a Tabán. A járókelők mindig helyreigazítottak a helyes ejtést illetően: ez nem Tabán, hanem "Tobán". Sajnos nem találkoztunk olyannal, aki a városrész múltjára vonatkozóan érdemleges információt tudott volna nyújtani, a legtöbben csak 20-30 éve élnek itt, de még aki ennél régebb óta tobáni, az sem számolt be népszokásokról, népi játékokról vagy sajátos gasztronómiáról. A városrész kiterjedése elég nagy, utcái egy kivételével földutak, melyek igencsak próbára teszik a járművek tengelyeit. Az egyik lakó szívélyesen be is invitál a házába, felesége kávéval és üdítővel kínál minket. javasolják nézzük meg az éppen felújítás alatt álló tímárházat, illetve a kicsit távolabb elhelyezkedő Basafát, amely a legenda szerint a török időkből
 maradt vissza. Sajnos ez utóbbira már nem volt időnk, de azért sok érdekes élménnyel távoztunk Nagykőrösről.

A felújítás alatt álló Tímár-ház

A Tímár-ház belülről

Tabáni utca






Az esztergomi Tabán

Robotka Réka küldte ezeket a gyönyörű képeket az esztergomi Tabánról, akinek ezúton is köszönjük.  A Kis-Duna mellett húzódó, mindössze öt-hat utcából álló külvárost mellőzött, nagycsaládos szegények lakták, és nagyrészt 40-90 négyszögöles közös-udvarú kis paraszti porták alkották, ahová sok varga és tímár telepedett le. A Tabán északi határát az Árok utca jelentette, aminek páratlan oldala a királyi városhoz tartozott, másik fele pedig Tabánhoz. 1883. január 4 és 12 között árvíz pusztított az Alsó-Tabánban. 240 ember vált hajléktalanná, a második világháborúban pedig hónapokig itt húzódott a frontvonal, Tabánt többször érte bombatámadás, a németek és az oroszok egyaránt fosztogattak. 2002-ben az Árok utca teljesen megújult, ma egyike a város legszebb utcáinak. Folytatásaként megépült a Prímás-szigetre, és a Mária Valéria-hídhoz vezető Tabán-híd, amit 2007-ben az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékév alkalmából Szent Erzsébet hídra neveztek át. Ma a Kis-Duna parton álló egykori gyárépületek bontásra várnak, helyükre lakóparkot tervez az önkormányzat.Az esztergomi Tabán bővebb történetét lásd: Wikipedia-Tabán (Esztergom)













Nagypénteki Jézuska keresés (Szolnok)


Április 22-én, Nagypénteken  a kolompolással egybekötött "Jézuska keresés" hagyományát elevenítettük fel a szolnoki Tabánban. A Tabán 10 is nyitva volt, melynek gyűjteménye most bővült Csízi Eszter jóvoltából egy hatalmas Tabán panorámaképpel, illetve  Kertész Róbert régész felajánlásaként az 1562-es szolnoki török kori fahíd méretarányos makettjével. (Mahmúd bég hídja volt egyébként Magyarország első állandó Tisza-hídja, melyen keresztül a török hadjáratok utánpótlási vonalainak biztosítása mellett a Tiszántúlról Bécsig illetve Nürnbergig vonuló marhakereskedelem is zajlott.)


 


A tiszaföldvári Tabán


Március 27-én a tiszaföldvári Tabánba látogattunk, ahol Ferenczi György nyugalmazott iskolaigazgató kalauzolt bennünket. Megtudtuk, hogy egykor itt lehetett a török kori vár, amelyről a település s nevét is kapta. Megtekintettünk sok szép régi tabáni házat, az egyikbe sikerült is bejutnunk, és a lakókkal is beszélhettünk. A legnagyobb szenzációnak azonban a sajnos már elég elhanyagolt állapotban lévő szabadkéményes ház számított amelyből  hamarosan akár még tájház is lehet.

A tiszaföldvári Tabán térképe
Utcarészlet
Utcarészlet
Az egyik ház lakói
Szép fából épített kapu
Régi tabáni ház
Saroképület
Az egyik legszebb ház
A szabadkéményes ház


A hódmezővásárhelyi Tabán


Március 13-án felkerestük a hódmezővásáhelyi illetve a szegedi Tabánt. Az előbbi még sok gyönyörű régi házat rejt, de a szegediből sajnos már csak egy "Tabán" nevű  lakótelepi utca maradt meg. Utunk során számos érdekes emberrel találkoztunk, megismertünk például Farkas Ferencet, aki nyugdíjas tanár, de eközben aktív idegenvezető, illetve Bokorné Nagy Kata régészt, akik felajánlották segítségüket a további kutatásban. A vásárhelyi Tabán az egykori Hattyas-tó feltöltődésével alakult ki a török kiűzése után. Az itt élők vallásukat tekintve reformátusok vagy orthodoxok, a gyönyörű neogótikus Tabáni Református Templomot Borsos József tervezte. Számos fazekas is működött itt, egy sajátos helyi stílust kialakítva.  Mint minden városrészben, itt is működik olvasókör, amely oroszlánrészt vállalhatna a további kutatásban.  A leginkább "tabáninak" a Ráday utca tűnt, amely girbe-gurba vonalvezetésével és ódon házaival akaratlanul is lebontott szolnoki Tabán képét idézte fel bennünk.

A Tabáni Református Templom
A Kossuth Olvasókör
A Ráday utca
Ráday utca vége
Egy festőművész háza volt, itt lehet majd a tabáni látogatóközpont

A ház napsugaras oromzata
Tabán-túra szekéren
150 éves székek egy régi tabáni házban
Szekrény
Tabáni láda
Mángorló az 1860-as évekből

Falitéka és mángorlók



Tabáni farsangi mulatság
(Szolnok)


Február 19-én hatalmas siker volt az I. Szolnoki Tabáni Farsangi Mulatság, ahol a közel száz fős vendégsereg alig fért be a Tabán 10-be. A látványos felvonuláson a Tiszavirág Daloskör, a Szeres Népzenei Együttes és a Cuháré Néptáncegyüttes egyaránt tiszteletüket tették a Tabán   utcáin. A megnyitót a Tabán Társaság részéről Saly Noémi, a tárlatvezetést pedig Tokai Attila tartotta. Még a megmozdulás után elhatároztuk, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel minél hamarabb szervezett formát öltünk.





A budai Tabántörténeti Gyűjtemény

Január 8-án megtekintettük az egykori Virág Benedek-házat, ahol jelenleg a budai Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény és Dokumentációs Központ üzemel. Jankóné Pajor Ildikó igazgató és Saly Noémi  teázás közben beavattak minket a budai Tabán múltjába, illetve a múzeumalapítás sokszor nem egyszerű rejtelmeibe, Vadkerti Zoli és Révész Gabi pedig a  "Tabán 10" megvásárlására és felújítására vonatkozó pályázatokról mondták el  javaslataikat. A nap lezárásaként  a csapatból hárman is csatlakoztunk a Tabán Társaság Egyesülethez, majd kaptunk a múzeum kiadványából, a Tabáni Füzetekből is néhány számot.