Magamról

Saját fotó
„Egy-egy lányt még lefognak estelente, ki erre vágyódott a szerelemre, egy-egy házban még szépasszony lakik, akivel jól eljátszhatsz hajnalig. Így őrzi már a múltat csak az utca, az öreg házak, félig földbe bújva, egy kis középkor, ahol dohoson fogatlan szél – javasasszony – oson. Reggel, midőn idetéved a nap s lelöttyinti a göthös házakat színekkel: festők vernek itt tanyát, hogy elszedjék a nyomor aranyát. Az ittlakó nedves szalmazsákról felkecmereg, a ház elé kilábol, s az újvárosi útnak nekivág, hogy keressen egy kis romantikát.”

2010. december 18., szombat

Tabán a sajtóban


                                                    



Nyomtatott



Tabán


Hiába Szolnokon a húszemeletes toronyházak, az ősvároslakóknak a szíves csücske továbbra is a Tabán. A Zagyva-gáthoz préselődő, zegzugos kis városrészből származók félszavakból is értik egymást. Ha azt mondom, hangabagáré, te azt mondod majmuli. Halkrumplileves, vágom rá, mire azt válaszolod, nyuszifülsaláta. Ételek ezek, szájról szájra hagyományozott receptek, melyeket csak a legbennfenntesebbek ismernek. Ez a Tabán, akkor is, ha az idővel már csak két-három öreg ház dacol, a többi módos, újmódi porta. Az már a tervezők-Pár Nándor, Nagy István-szakmai tisztessége, hogy azért a manzárdok és a cserepek elrendezéséből kihámozható az egykorvolt halászcsaládok otthonainak szelleme. Mondjuk a Bózókiaké, akiket már 1571-ben említ a helyi história. Az idősebbek még láthatták hajnalban Feri bácsit ülni a ladikban, miközben ki-be mártogatta a teszi-veszi hálót a Zagyva-vizébe. Ugyanezen korúak pirosló füllel emlegetik Juli nénit, akinek bordélyában 4 lány öt szobában fogadta a vendégeket-nem messze onnan Irma néni, a konkurencia két leányzóval inkább az úri kuncsaftokat vendégelte. Kocsmák is, természetesen: a féllegális Nádas és a Kékgolyó. Ha egy festő érkezett a Művésztelepre a délutáni gyorssal, este már a Tabánban örökítette a naplementét...
     Múlt szombaton jó százan ezt a múltat idézték, s közben megszületett a Tabán-barátok elhatározása: 15 millióért meg kell venni a 10-es számú házat, ahol majd ismét főhet a hangabagáré és a majmuli. Zömében fiatalok keresik múltjukat. Segítsünk nekik, hogy megtalálják! -pb-

(Szabad Föld, 2011. február 25.)





Archív 


Szolnok Megyei Néplap 1985. 08. 10.

Tabáni karikatúra a Maholnap című újságban (1989. 05.05)

                                                      

Jászkun Krónika 1993. 9. szám

Kaid Nabil festőművész alkotása


Családi Ház 1998. 3. sz.





                                                                             
                                         
  Népszabadság 2008. 02. 22.    





A Tabán szellemi központjáról, az egykori Sipos téri Állami Elemi Iskoláról olvashat az alábbiakban egy néhány oldalas fényképes beszámolót. Az  1900-68 között működő legendás intézmény anyakönyvei sajnos kevés kivétellel elpusztultak a világháborúban,  így elég nehéz rekonstruálni történetét, de a középkorú generáció még sok mindenre emlékezhet .






Népszabadság 2012. 01.11.

Egri Sándor: Szűkebb pátriánk


































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése